Az Ebédek Budapesten rovatunk első éttermeként meglátogattuk a Bazilika tövében helyet foglaló Il Basilico éttermet. Elsőre megtévesztő lehet a név, mivel nem bazilikát, hanem bazsalikomot jelent.
Sajnos nincs honlapjuk (ez nálam mínusz pont), ezért csak véletlenül akadtunk rá. A belső tér kialakítása hangulatos, olyan mintha egy olasz falucska utcáján üldögélnénk.
Mivel nem volt kiírva, ezért megkérdeztük a pincér lányt, hogy mi a napi menü, de nem tudta, meg kellett néznie. Ezután megkérdeztük, hogy a –később bemutatásra kerülő- desszert mit takar pontosan, ugyancsak nem tudta, el kellett mennie megkérdezni. Mindezen előjelek ellenére maradtunk.
Két menü közül választhattunk: A leves mindkét esetben cukkini krémleves, a főétel az egyik menüben paradicsomos tészta, a másikban gnocchi tejszínes vargányagombával, a desszert pedig mindkettőnél millefoglie.
A leves finom volt, ízlésesen olaszosan fűszerezve, tetszett, hogy nem a sok helyen tapasztalható natúr, fűszertelen, sótlan irányt követik. Egyetlen problémám a rászórt ízetlen és borzasztóan nyúlós sajttal volt. Nem tudtuk kitalálni, hogy mi lehetett, de trappistára tippeltünk.
A gnocchi nem házi készítésű volt, és sajnos magának a tésztának liszt utóíze volt. Viszont a szósz jó volt. Semmi hivalkodó íz, a gomba hangsúlyos a fűszerek visszafogottak. Nem is túl folyós az állaga, úgyhogy pozitív.
A paradicsomos tészta szintén nem házi tésztából volt, ami szintén elég nagy hátrány. A szósz ehető, de semmi különös, kis paradicsom egy kevés olasz fűszerrel.
A végére maradt a meglepetés, mivel a millefoglie a közepes kezdés után igazán finom volt. A rétegek ropogósak, közöttük finom, krémes ricotta, mindez egy körtés szósz ágyon. Igazán feldobta az ebédet.
Ekkor viszont kértük a számlát, és jött a feketeleves. Egyikőnknél ételutalvány, másikunknál egy húszezres volt. Annak módja szerint odaadtuk a megfelelő mennyiségű utalványt, és a húszezrest. Erre visszajött az üzletvezető (?), hogy mi vagyunk az első vendégek, és nem tudnak visszaadni, menjünk el valahova felváltani a pénzünk. Finoman jeleztük, hogy nem szeretnénk. Ekkor kivette a kezünkből, elkezdett csapkodni a pultnál, és csodák csodájára sikerült mégis visszaadni. De az étkezési jegyeket visszahozták, mert az nekik nem kell.
Egy ilyen szégyenletes befejezés után nem tudok jobbat adni egy 10/2-nél, bár az ételek nem voltak rosszabbak egy közepesnél. Mindenki döntse el maga, hogy szeretne-e ide ellátogatni. Mi többet nem.
Ha szeretnél az újabb étteremlátogatásainkról is értesülni, akkor like-olj minket a Facebookon: Gasztrovaddisznók