Pampas Argentin Steakhouse

2010.12.01. 14:43

Egyik nagy szerelmem a steak, abból is a marhából készült. Ez aztán igazi étel! Hús, aminek íze, anyaga és valami különös varázsa van. Önmagában is megállja a helyét, de ha ehhez köretként kínálják még a párolt zöldségeket is, az különösképpen vonzóvá teszi.
 
Érthető, hogy nagy várakozással tekintettem a kitűzött időpontra, amikor egy steakhouse kerül sorra.
 
Argentínában úgy tűnik nagyon értenek a marhához, ha már Magyarországon is argentín steakházat kell nyitni, de ám legyen, nézzük mit tudnak a gauchók (usában cowboy...).
 
A hely a Kálvin térhez közel, jó helyen van, de autóval ezt már nem kockáztattam meg. A kívülről egyszerű homlokzat mögött egy ízléses színvilágú és berendezésű tér fogad. A felszolgálók udvariasak és persze felkészültek steak témában.
 
Rögtön rá is tértünk a lényegre, lássuk az étlapot. Na ezen már elidőzik egy darabig az ember, mert nem olyan könnyű választani: melyik és mekkora részét kérjem a marhának, milyen módon elkészítve, milyen körettel, milyen szósszal. Higgyétek el, nem egyszerű, van választék bőven. (Egy alkalom, már most jelzem, kevés lesz...)
 
A kezdeti sokk után azért mindenkinek sikerült kiválasztani a megfelelő főételt, amire nem is kellett sokat várni. Érkeznek a húsok kis beleszúrt zászlócskákkal, amelyek jelzik az átsütés mértékét. (infó a steakekről angolul: http://en.wikipedia.org/wiki/Steak)
 

Egy háromfajta húsból álló kombinációt választottam, mely egy magyar-, egy argentín- és egy japán, ú.n. kobe steaket tartalmazott. Mindhárom bélszínből készült, természetesen medium rare-ként kértem, ami ugyan ízlés kérdése, de én a közepesnél kicsit kevésbé átsütve szeretem, szerintem így jön ki legjobban az íze és az állaga is így a legvonzóbb. Véleményem szerint teljesen átsütve sok miden elvész a varázsból, egyes források szerint a higiénia csak így biztosítható.

A bélszín természetesen tökéletes, a magyarral is ellennék, nem hiányzik sem kelet sem nyugat, így ezzel is kezdtem. Nincs csalódás, pontosan úgy kaptam, ahogy kértem, és igen, jön az élmény, ahogy kell. De ha már kikértem, folytattam a sort az argentínnel. Kicsit más állag, kicsit más íz, talán karakteresebb, de nem annyira lágy. De nem is időztem itt sokáig, mert már várt a kobe marha, amit egyszer már kóstoltam, de azért kíváncsi voltam másodszor is. Na, ez igen. Mondanám, hogy megéri az árát, de azt azért talán mégsem :). Az biztos, hogy sokkal jobb a magyar bélszínnél, szinte krémes állaga van, az íze mennyei, és ha már ilyet eszünk, együk olyan helyen, ahol jól is készítik el, például itt a Pampasban. A húsok mellé adott köretek is tökéletesen illeszkednek ízvilágban, már csak egy kis vörösbor hiányzott volna.
 
 

Az étterem egyszerű, de amit tudnak, azt nagyon tudják, ide érdemes többször is ellátogatni.

Nekem ez tízből tizes vagy ha úgy tetszik 10/10.

Az étterem honlapja: http://www.steak.hu/

Már fent vagyunk a Facebookon is, like-olj minket itt: Gasztrovaddisznók !

A bejegyzés trackback címe:

https://gasztrovaddisznok.blog.hu/api/trackback/id/tr192486054

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása