Az étterem egyszerű, de amit tudnak, azt nagyon tudják, ide érdemes többször is ellátogatni.

Nekem ez tízből tizes vagy ha úgy tetszik 10/10.

Az étterem honlapja: http://www.steak.hu/

Már fent vagyunk a Facebookon is, like-olj minket itt: Gasztrovaddisznók !

Mint a legtöbb belvárosi helynél, autóval itt sem könnyű parkolni, de az autót más okból is érdemes inkább otthon hagyni. A név sokat sejtet, a borok kedvelőinek a Bock név már eleve eldönti, itt ma nem sörözés lesz…

Akinek a név második tagja – Bisztró – negatív felhangú, az nyugodtan hagyja figyelmen kívül, ez kérem egy étterem. (A „bisztró” szó jelentése : http://www.kislexikon.hu/bisztro.html)

Már az utcafronton elhelyezett (persze kötelezően krétával írt...) figyelemfelkeltő ajánlatok is sokat sejtetnek, izgalmas és néhol meglepő ételkombinációkat ígérnek (Ökörpofa retro vagy a Bock mákos krémes szederrel).  Az étterem nem nagy, egy-két nagyobb asztal és néhány kisebb asztalnál lehet helyet foglalni, és érdemes is, mert foglalás nélkül esetleges helyet kapni.

A választék persze bent is krétával van kiírva néhány, enni szerető embernek kedves idézettel. (aki kíváncsi, menjen, olvassa el… :))

Sajnos kóstoló menü nincs, így a nehéz választáshoz segítségül hívtunk egy üveg rosét (egy Gerét sikerült, de mentségünkre mondva, ajánlották). Előételnek nyúlkolbászt ettünk mustáros kagylóval kombinálva (!) illetve szintén izgalmasan hangzó bélszín carpacciót libamájjal. Elkelt mellé a mindenkinek alapból kínált házi kenyér és zsír. Így már kellemes hangulatban vártuk a következő fogást, és persze bort.

  Nem tudtam kihagyni a jól csengő nevű Big Bock Beef Burgert, és mint kiderült, jó választásnak is bizonyult. Az nem von le az értékéből, hogy kb a felét tudtam megenni (tényleg nagy).  A hely specialitásának tűnik még a házi tészta „ahogy a vendég kéri”, azaz hogy különböző féle módokon kombinálva  kérhetjük (csirkével, rákkal, tejszínes vagy paradicsomos mártással ha tetszik). Borként egy Bock Bisztró Cuvée-t kértünk, ami szintén egy kiváló ital, és valószínűleg máshol nem is nagyon lehet hozzájutni. 

Az eddigiektől bőven jóllakva futottunk neki a desszertnek, amit ugye, nehogy már kihagyjunk. A már említett mákos krémes mellé (ami egyáltalán nem nagy szám) megkóstoltunk egy barnasör sabayone-t, ami – nekünk legalábbis – egyenesen borzasztó ízű. Mondhatnánk, maradjunk akkor már a tuti biztos fagylaltnál. Na itt azért tud újat nyújtani a hely. Három gombócos összeállítást kértünk (és mivel a pisztácia elfogyott, csokoládé meg nem is volt – ezt nem tudtam kihagyni, bocs… ), amiből kettő maradandó élményt nyújtott: a dohány- és a paprikafagyi. Ez utóbbi stílusosan egy szelet odatűzött kolbásszal érkezett.  Na ezeket kár lett volna kihagyni így a végén…

A hely egy kedves, szolíd étterem, jó kiszolgálással, érdekes és jól elkészített ételekkel, de azért tízes skálán egy gyenge hetes minden összevetve.

Honlap: http://www.bockbisztro.hu

Már fent vagyunk a Facebookon is, like-olj minket itt: Gasztrovaddisznók !

Első utunk még augusztusban a Csalogány 26 nevű budai kis étterembe vezetett. Sokat hallottunk róla. Közel jár, hogy megkapja a Michelin csillagot, mivel már kiérdemelte a Bib Gourmand elismerést, amely a Michelin csillag előtti legmagasabb szint. Az ilyen éttermek Michlein Bibendumot, azaz Michlein kabalafigurát kapnak elismerésül.

Aki nem tudná, az éttermeket öt szempont szerint értékelik:

1. Az ételek minőségének vizsgálata,
2. A sütés, főzés, ízesítés tökéletessége,
3. A konyha eredetisége, stílusa,
4. Az „ár-érték” arány,
5. A látogatások gyakorisága alapján.

A névtelen kritikusok véleményezése alapján, (franciául inspectoroknak hívják őket) kapja meg az étterem a besorolást. A vizsgálat során csupán az ételeket minősítik, a felszolgálást, a teríték minőségét, a dekorációkat nem veszik figyelembe. Nem szeretnék ennek boncolgatásába belemenni, egyszer azt olvastam, hogy a Michelin csillag azt garantálja, hogy a gazdag emberek a világon mindenhol ugyanolyan ételt ehessenek.

Na de visszatérve a Csalogány 26-ra: előtte felkészültem, és kiderült, hogy a konyhafőnök, Pethő Balázs Szigetszentmártonon saját kertészetet nyitott, és onnan hozza a zöldséget, fűszernövényeket és az idénygyümölcsöket is az éttermébe. Meg kell hagyni, tetszik a hozzáállás. Örülök, hogy vannak akik ennyire komolyan veszik a minőséget, és méginkább annak, hogy megmutatják, hogy nem csak a külföldi lehet jó.

Az étterem Buda egy csöndes részén bújik meg, nem messze a Moszkva tértől. Plusz pont, hogy lehet parkolni a környéken. Kívülről már-már jellegtelen, a szokásos nagy üvegablakokkal. Viszont az ajtón belépve egy letisztult, nem túl rideg, de nem is hivalkodó helységben találjuk magunk, pont olyanban, amilyennek az ember egy elegáns éttermet gondolna. A hely nem nagy, kb. 30-40 ember fér el egyszerre, ami pont elég is. A napi menü a falon lévő táblára krétával van felírva, manapság a bisztró stílus Magyarországon nagyon divatos. A kiszolgálás udvarias, nem tolakodó, készséggel segítettek a kérdéseink megválaszolásában.

A társaságból ketten egy-egy 8 fogásos bemutatkozó menüt kóstoltunk, egyikőnk egy 4 fogásosat, a többiek pedig a napi menüből választottak. Mindenki kapott egy falatnyi előételt, ami császárszalonna volt édesköményen és egy desszertet, ami málnás joghurt volt. Ez igazán szép gesztus, ehhez kaptunk még a fogások között házi kenyeret és francia vajat, ami kellett is, mivel az adagok megdöbbentően kicsit voltak. Amikor a társaság egy női tagja kért magának egy főételt, akkor a pincér mondta is neki, hogy kérjen még valamit, mert ez kevés lesz. A 4 fogásos menü adagjai még kisebbek voltak, de a 8 fogásos még ennek is a fele volt: egy fogás kb 2-3 falat.

A 8 fogásos menü (körülbelüli sorrendben):

• Kecskesajt brülée medveparadicsommal

Igazán krémes, érződik rajta az erőteljes kecskesajt íz, nagyon el van találva.

• Tonhal csicseriborsó ágyon

Nekem személy szerint ez volt a kedvencem. A csicseriborsó egy pici chilivel volt ízesítve, nem volt túl puha, inkább picit kemény, de a jó értelemben. Pont, hogy elroppanjon a szájban. Rajta a tonhal, a bőre kicsit kérgesen és fűszeresen megsütve.

• Mangold bélszín spenóton

Ez a fogás pont az aminek elsőre látszik: egy teljesen átlagos bélszín. A párolt spenót illett hozzá, a hús talán lehetett volna kicsit kevésbé átsütve, de így is élvezhető volt.  

•  
• Szopósmalac házitésztával hagymával káposztával

A házi tészta nagyon ízletes, puha, első osztályú. Illik hozzá a hagyma és a káposzta, a malac pedig omlós. Magamtól nem biztos, hogy ezt az összeállítást választottam volna, de így utólag egy nagyon jó párosítás.

• Citrom sorbet

Tökélesen hűsítő volt a sok fűszeres, húsos étel között. El nem tudtuk képzelni, hogy működhet, de újabb löketet adott a fűszerektől elfáradt ízlelőbimbóinknak.

• Nyúlgerinc

A nyúl omlós és finoman fűszerezett. Semmi váratlan, semmi meglepetés.

• Császárgombás omlett

El kell ismerni a császárgomba nagyon illett az omletthez, és bár nem az az étel, amit egy ilyen menübe tennék, nekem tetszett.

• Smarni levendulás barackos fagylalttal

Magyarul császrámorzsa. Nagy sikere volt, a barackos levendulás fagyi zseniális.

A végére azért mi, akik 8 fogásos menüt rendeltünk jól laktunk, mivel minden étkezés között ettünk egy kis vajas házikenyeret. De a többiek végignézték a 8 fogásunkat éhesen, és a végén senki se mondta, hogy jól lakott volna.

Fizetéskor kiderült, hogy a honlapon lévő 9000 Ft körüli összeg a bemutató menüért már nem érvényes, mert már 12000 Ft-ba kerül. Továbbá mindenki sokkal többet költött mint szeretett volna, mivel -mint ahogy említettem is- egy 4-5000 Ft-os főétel nem elég, ezért rendelni kellett még valamit.

Összegzés: Ízletes, eredeti és harmonikus ételek. Nagy meglepetés sehol nem ért. Nem merészek, de megtartják a legjobb hagyományokat és finoman, de érezetően merítenek a XXI. századi gasztronómiából. A húsok omlósak, illatosak szinte elolvadnak a szájban, az alapanyagok tökéletesek. Az ételre semmi kifogást nem tudok mondani. Az árak nem olcsók, de a minőségnek ára van. Az biztos, hogy egy átlag fizetésből élő ember nem nagyon tudja megengedni magának. Egyedül az adagok nagyságával van problémám. Úgy érzem, hogyha az ember elkölt 5-10 ezer forintot, akkor a legkevesebb, hogy nem éhesen megy haza.

Értékelés: 9/10

Honlap: www.csalogany26.hu

Már fent vagyunk a Facebookon is, like-olj minket itt: Gasztrovaddisznók !

Sziasztok,

először is néhány gondolatot a blogról és annak keletkezéséről.

Ez az első poszt egy hosszú folyamat eredménye. Egy kb. 10 fős társasággal kitaláltuk, hogy elkezdtünk havi rendszerességgel éttermekbe járni. Ekkor még eszünkbe se jutott, hogy blogot fogunk készíteni, de lassan megérlelődött a gondolat. Próbáltunk az interneten utánajárni, hogy mik manapság a jó (értsd: megfizethető áron minél jobb, különlegesebb, érdekesebb ételeket kínáló) éttermek, hova érdemes menni. Viszont azt vettük észre, hogy az étteremkritikával foglalkozó blogok nagy része rendszertelenül közöl írásokat ha egyáltalán még él, továbbá én sokszor érzem "reklám szagúnak" a cikkeket. Arról nem is beszélve, hogy nagy az átfedés közöttük, a legtöbb ugyanazokról a helyekről ír.

Tehát elkezdtük összegyűjteni és meglátogatni a szóba jöhető éttermeket. Kutatunk a neten, megkérdezzük az ismerősöket, összegyűjtjük a pletykákat, híreket. Természetesen mi is rájöttünk, hogy vannak olyan éttermek, amelyeket nem lehet megkerülni, de találtunk kevésbé híres, viszont annál ígéretesebbnek tűnő vendéglőket. Nem célunk, hogy a manapság nagyon felkapott, híresen drága éttermekbe eljussunk. Inkább az átlag fizetésből élő embernek is hozzáférhető kulináris különlegességekre, ínyencségekre, új ízekre vadászunk. Ezekről az élményekről szeretnénk beszámolni.

Reméljük a blog hasznos lesz minden érdeklődőnek. Lassan elnyeri végleges küllemét is, logónkkal a séfsapkás kis vaddisznóval, aki minket hivatott szimbolizálni. Ahogy ő is, úgy mi is könyörtelenül megkeresünk és megeszünk minden jó ételt, ami az utunkba kerül, ráadásul még be is számolunk róla!

Jó szórakozást!